Amikor egy publicista, gondolkodó megírja magvas elmélkedéseit a világról, az emberekről, az értékrendről, az irányokról vagy a közéletről, akkor azért bízik benne, hogy nem lesz igaza. Legalábbis én nagyon bíztam benne, hogy sokkal sötétebbnek írom le a társadalomban végbement változásokról alkotott képet, mint amilyen valójában. Ha valamiben, hát ebben nagyot tévedtem. Le kell számolni az illúziókkal, a nyugaton végbement morális válság átvette az uralmat hazánkban is. A virtuális világ leváltotta a valóságot. 

​Mostanában gyakran hallgatok Cseh Tamást. Egy-egy dalnak rengeteg rétege van, így egymás után többször érdemes meghallgatni ezeket. Az az igazság, hogy miközben nyilván ő a saját korára reagált, mégis olyan gondolatokat, problémákat, kritikákat fogalmazott meg, melyek mind a mai napig megállják a helyüket. Van egy dala, amit különösen sokszor pörgetek és szinte minden egyes mondatán elmorfondírozok. Ez a Születtem Magyarországon, ami amellett, hogy csodálatos zeneiséggel bír, mely egyből az ember fülébe mászik, egy olyan pármondatos képet fest le nekünk, ami letaglózó. Egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége.