A Balaton rejtélye...

... ​avagy a lángos, amely tegnap még a társadalmi igazságtalanság jelképe volt

Roppant különös dolgok történnek a magyar tengernél. Legalább annyira megmagyarázhatatlanok, mint Tuskó Hopkins hirtelen jött feltámadása, vagy egyéb ruhaszerzési akciói.
​
Ez év április 12-ig úgy tudtuk, hogy ide csak a milliomosok juthatnak be. A lángost páncélszekrényben tartották, a fagylaltot tőzsdei árfolyamon mérték, a hotdogot pedig csak háromhavi fizetés igazolása után adták ki. Legalábbis ezt mesélték nekünk.

Ma pedig... lám csak!
​
Ugyanazok közlik, hogy tele a part, mindenki lángost eszik, fagyizik, hotdogozik, a strandokon hömpölyög a tömeg, és tulajdonképpen bárki nyugodtan lemehet a Balatonra, mert ilyen jó áron sehol se lehet önfeledten nyaralni. Ez azért már gyanúsabb dolog, mint amikor a herceg népies tüneteket észlelt magán.

Az ember ilyenkor óhatatlanul felteszi a kérdést: ugyan mi történt?

Nem marad más magyarázat, mint hogy a Balaton különös hely. Nemcsak a víz képes benne tükrözni az eget, hanem időnként egyes vélemények is látványos fordulatot vesznek a parton... vagy inkább az internet bugyraiban.

Azt hiszem jobb lesz belenyugodni, hogy a lángos valószínűleg ugyanaz maradt. A fagylalt sem lett forradalmian más. A hotdog sem nyert Nobel-díjat, szemben Gorcsev Ivánnal.

Úgy látszik, van, amikor nem a valóság változik.
Nem is a narrátor.
Csak az, aki fizet a meséért.