Móricka megmondja

Miután az oktatási miniszterasszony befejezte irodája tárlatvezetését – ahol a látogatók megtekinthették a stratégiai fontosságú fiókokat, a miniszteri polcokat és fürdőszobát, ahol egyesek tisztálkodni szoktak –, végre megtalálta a kellő intimitást.

​És ebben az áhítatos pillanatban videót készített.

A videóban pedig arra kérte az óvodásokat és iskolásokat, hogy ők mondják meg, milyen legyen a jó óvoda, milyen legyen a jó iskola, és egyáltalán: milyennek kellene lennie a tanulásnak.

A dolog zseniális.
​
Mert mi sem természetesebb annál, mint amikor az oktatás irányításában a legfontosabb stratégiai partnerré kinevezzük azt a társadalmi csoportot, amelyiknek eddig is az volt a legnagyobb vágya, hogy reggel hétkor önként és dalolva bemenjen matekozni.

A következő lépés nyilván az lesz, hogy a betegek mondják meg, hogyan kellene az orvosnak műtenie, az utasok pedig megtervezik a vasúthálózatot.
Minden társadalmi egyeztetés kérdése lesz.

De sebaj: ha a gyerek nem akar tanulni, majd megkérdezzük tőle, hogyan kellene átalakítani a rendszert úgy, hogy ne is kelljen neki.

​Majd a végén adunk neki cserébe szavazati jogot.